- Dunapack Packaging
- Vállalat
- Hírek és Blog
- How Is Corrugated Board Manufactured From Base Paper to Finished Sheet?
Hogyan történik a hullámpapírlemez gyártása az alappapírtól a kész lemezig?
A hullámpapírlemez alapvetően kétféle papírból épül fel:
- fedőréteg (liner)
- hullámréteg (fluting)

1. Újrahasznosított fedőrétegek:
Testliner
100%-ban újrahasznosított rostokból készülő fedőpapír, több minőségi fokozatban. A rostok akár 20 újrahasznosítási cikluson is áteshetnek, ezért a megfelelő szilárdságot keményítőkezeléssel biztosítják.
Schrenz
Nem válogatott hulladékpapírból készül, középső fedőként használatos 5 réteghez, illetve ahol a költséghatékonyság elsődleges szempont.
2. Újrahasznosított hullámrétegek:
Hulladékbázisú fluting (HBF)
Újrahasznosított alapanyagú hullámpapír, amelyet keményítővel kezelnek a megfelelő hullámstabilitás érdekében.
SC (Semi Chemical)
Félcellulóz alapú, nagyobb szilárdságú hullámréteg, amelyet jellemzően nagyobb terhelésű csomagolásokhoz alkalmaznak.
Miért kulcsfontosságúak az alappapírok tulajdonságai?
Az alappapírok nedvességtartalma, vastagsága, porozitása és felületi szerkezete közvetlen hatással van:
- a ragasztási minőségre,
- a hullámképzés pontosságára,
- a kész hullámpapírlemez merevségére,
- valamint a gyártási sebesség és stabilitás fenntarthatóságára.
Érdekesség 1 – Miért nem jó a túl friss papír?
A frissen gyártott alappapírt nem szabad azonnal a hullámosítógépre helyezni.
A gyártás utáni első 10–11 napban a papír még kiszámíthatatlanul viselkedik:
- odatapadhat a hullámosító hengerekhez,
- szabálytalanul nyúlik és húzódik,
- a fedőrétegek túl gyorsan szívják magukba a ragasztót, ami vetemedéshez vezethet.
Ezért az alappapírt legalább 10 napig pihentetni kell, hogy nedvességtartalma és mechanikai viselkedése stabilizálódjon, és üzembiztosan feldolgozható legyen.

A gyártás a papírtekercsek precíz előkészítésével indul. Az alappapírokat tekercstartó bakokra helyezik, amelyek biztosítják az egyenletes lefejtést és a pontos feszítést – ez már önmagában befolyásolja a hullámképzés minőségét.
Előmelegítés és kondicionálás
A papírok a gyártósorra kerülés előtt előmelegítő és előkondicionáló hengereken haladnak át.
Ez nem klasszikus szárítás, hanem a nedvesség átrendezése a papír keresztmetszetében, hogy:
- a papír rugalmas legyen a hullámosításhoz,
- megfelelően tudja befogadni a keményítőbázisú ragasztót.

A hullámosítás a hullámosító gépen történik.
Itt a fluting papír fűtött, fogazott hengerek közé kerül, ahol:
- hő,
- nyomás,
- mechanikai formaadás
együttes hatására kialakul a végleges hullámprofil.
A leggyakoribb hullámtípusok
A hullámok méretét nemzetközi szabványok határozzák meg:
- B-hullám: 2,6–3,0 mm magas
- C-hullám: 3,6–4,2 mm magas
- E-hullám: 1,4–1,7 mm magas
Érdekesség 2 – Egy méter hullámpapíron akár 325 hullám!
Az E-hullám a legfinomabb hullámprofil, ahol egyetlen méteren belül akár 325 darab hullám is található.
Összehasonlításképp:
- B-hullám: 164 hullám/m
- C-hullám: 135 hullám/m
A sűrű hullámszerkezet kiváló nyomtathatóságot, felületi merevséget és pontos stancolhatóságot biztosít, ezért gyakran alkalmazzák prémium csomagolásoknál.
A hullámosított papír hullámcsúcsaira keményítőbázisú ragasztót visznek fel, majd erre préselik rá a fedőréteget.
A ragasztó jellemző összetevői:
- keményítő,
- víz,
- NaOH és borax (a keményítő aktiválásához szükséges segédanyagok).
A ragasztás kulcsa
- a ragasztó kizárólag a hullámcsúcsokra kerül,
- a kötésnek szinte azonnal meg kell fognia a rétegeket,
- a túl sok ragasztó gyengíti a hullám szerkezetét.
Háromrétegű hullámpapírlemez esetén egy hullámréteg és két fedőréteg kapcsolódik össze.
Ötrétegű (duplex) lemeznél további hullám- és fedőréteg növeli a teherbírást, ipari és logisztikai felhasználásra.
Érdekesség 3 – A keményítő mint „csodaragasztó”
Bár egyszerű alapanyagnak tűnik, a keményítő a hullámpapír gyártás egyik legfontosabb technológiai eleme. A ragasztáshoz jellemzően kukorica- vagy búzakeményítőt használnak, amely természetes, megújuló és teljesen lebomló alapanyag.
A keményítő előnyei:
- stabilan működik alacsony és nagy gyártási sebességnél is,
- gélesedési hőmérséklete pontosan szabályozható,
- erős, mégis rugalmas kötést biztosít,
- a teljes lemezköltség mindössze 2–3%-át teszi ki.
Ezért a csomagolóiparban ma is ez a legelterjedtebb ragasztási megoldás.
A ragasztott hullámpapírlemez a síkszárító szakaszba kerül, ahol a hő és a szállítóhevederek által biztosított nyomás hatására a rétegek véglegesen összekötődnek.
Ezután a lemez:
- rotációs kivágón halad át,
- hosszvágó és hornyoló egységben megkapja a méretet és hajtási vonalakat,
- keresztvágó gépen darabolják kész lapokra.



A folyamat végén a kirakó berendezés egymásra rendezve adja ki a kész hullámpapírlemezeket.
A gyártás során folyamatosan ellenőrzik a lemez vastagságát, nedvességtartalmát és ragasztási szilárdságát, hogy minden tétel azonos minőséget képviseljen.
A hullámpapírlemez egy precízen szabályozott, többfázisú gyártási folyamat eredménye.
Erősségét a hullámgeometria, stabilitását a ragasztási technológia, fenntarthatóságát pedig a magas újrahasznosított papírtartalom és a keményítőalapú ragasztók adják.
Ennek köszönhetően a hullámpapírlemez ma a modern csomagolóipar egyik legsokoldalúbb, legmegbízhatóbb és legkörnyezetbarátabb alapanyaga.
